I. A tulajdonképpeni publikáció előzményei (a teljes szövegű eredeti
változat interneten való elhelyezési dátuma: 1998. április 8.)
Közel tíz éves elméleti-fizikai kutatómunkám eredményének közlését kezdtem meg az Európai Idő – független nemzetközi hírmagazin (lásd még:) 1998. március 4-én megjelent (1998/5-ös) lapszámában – a következő beharangozó sorokkal: „egy erdélyi magyar tudományos felfedezés több részben történő nyers közlésére (~"első publikálás") vállalkozik lapunk, felfedezés, mely nagy valószínűséggel a tudományosság egy területének valamint a világról alkotott képünknek dominószerű átrendeződését vonja majd maga után…" stb.
A lap (lásd még:) 1998/6-os lapszámában megjelent bevezetőben kifejtettem, hogy"a beszámoló egy konkrét (és szerteágazó) tudományos felfedezés ismertetése lesz, s – jellegénél fogva – az elméleti fizika legsarkalatosabb kérdéseit fogja érinteni majd. Eredetileg önálló kötetben, könyv formában terveztem a fölfedezés publikálását. Egyrészt ezért vártam a mintegy három és fél évvel ezelőtt tett (és főbb vonásaiban megfogalmazott) fölfedezés nyilvánosságra hozatalával mostanig, másrészt szándékosan is "kivártam", hogy nagyobb távolságból, higgadtabb elmével (s a részletek alaposabb ellenőrzése után) írhassam meg azt, amit már negyedfél éve tudok. Sokrétű elfoglaltságom azonban nem teszi lehetővé, hogy belátható időn belül teljes kidolgozottságában, minden részletében a teljesség igényével megírhassam mindazt, ami a fölfedezésben és ismereteim birtokában van. Ugyanakkor azt is látom, hogy a birtokomban lévő információ elhallgatása még akkor is vétek, ha nagy valószínűséggel e felfedezést előbb-utóbb megtenné valaki (hiszen annyira kézenfekvő, "a levegőben van"!), illetve ha a dürrenmatti kétely a tudományos felfedezések veszélytelenségét illetően igaz.
Ezért döntöttem úgy, hogy nem várok tovább, és az Európai Idő hasábjain nyers és vázlatos formában kivitelezett módon közzéteszem az utóbbi tíz évben folytatott kutatásaim és a már említett fölfedezés eredményét."
A tulajdonképpeni publikáció 1. részének közlését végül egy lapszámmal el kellett halasztanom azért, mert – (lásd még:) amint ezt a lap 1998//7-es lapszámában jeleztem: – „Az első részhez tartozó feljegyzéseim feldolgozása és rendszerezése közben ugyanis olyan összefüggésekre bukkantam (hacsak nem a korábbi fölfedezés egészével egyenértékű újabb fölfedezésnek számít majd ez is, amely még mélyebb vonatkozásait tárja föl a terítéken lévő témának!), hogy ezek fényében a tervezett cikksorozat fölépítését újra kell terveznem, s bizonyos részeit át kell dolgoznom."
II. A tulajdonképpeni pubikáció első része (nyomdába küldve 1998. április 8-án)
— (lásd még:) az EURÓPAI IDÕ 1998/8-as lapszámában:
A VILÁG ARANYMETSZÉSE
avagy:
Korrekciók és adalékok az egységes térelmélet alapjaihoz
1. RÉSZ
AZ ISTENI SZÁM, MELY VILÁGOT TEREMTETT
– első fejezet –
A finomszerkezeti állandó (a)
egzakt számértéke
és matematikája
Amint előző lapszámunkban jeleztem, az első részhez (Az isteni szám, mely világot teremtett) tartozó feljegyzéseim feldolgozása és rendszerezése közben olyan összefüggésekre bukkantam, hogy ezek fényében a tervezett cikksorozat fölépítését újra kellett terveznem, s bizonyos részeit át kellett dolgoznom.
Erről a felfedezésről (összefüggésekről) szól ez a fejezet – röviden, a teljesség igénye nélküli – nyers és vázlatos formában történő tálalásmódban.
Ígértem, hogy a szaktudással nem rendelkezők számára is érthető, hozzáférhető lesz beszámolóm. Ebben a fejezetben (a téma természete folytán) ez csak részben sikerülhet, hiszen a felismert (föltételezett) összefüggések a matematika olyan területére vezetnek, amely röviden, elmélyülten és mindenki számára érthető módon nem tárgyalható. Ezért mellőzöm is a kérdés beható tárgyalását, inkább a "nem-beavatottak", nem szakemberek számára is érthető összefüggések fölvillantása szintjén maradok.
A finomszerkezeti állandó (alfa),
s amit eddig tudtunk róla
A finomszerkezeti állandó a modern fizika alapvető, nélkülözhetetlen állandója. Eredetileg a hidrogén színképének elemzésekor fedezték fel, de ma már nélkülözhetetlen minden olyan jelenség leírásában, ahol az elektromágneses kölcsönhatás (kvantum)szerkezetét, az elemi részecskék rejtett kölcsönhatásait kell megérteni, de a "nagy egyesítés"-elméletek nélkülözhetetlen állandója is.
Úgynevezett dimenzió nélküli (mértékegységtől független) fizikai állandó, mely lényegében két sebesség hányadosa: egy hidrogénatom magja körüli elektron sebességének a fénysebességhez viszonyított aránya: c/ve = 137,036. Pontos számértékét nemzetközi szabványok időről időre újra és újra rögzítik; értéke jelenleg az SI-szabvány szerint 1/137,036 036, a CODATA-szabvány szerint 1/137,035 989. A lehető legegzaktabb számértékét napjainkban a világ legnagyobb kutatóintézeteiben egyre intenzívebben kutatják, mert a kvantumos Hall-jelenség felfedezése óta (amiért felfedezője, Klaus von Klitzing 1986-ban Nobel-díjat kapott) ismeretes, hogy a finomszerkezeti állandó pontos értékének ismeretében más fizikai állandók számértékének meghatározása is nagyobb pontossággal elvégezhető.
A finomszerkezeti állandó abszolút pontos számértéke
– ahogyan én látom
P.A.M. Dirac, századunk egyik (Nobel-díjas) fizikus-óriása mondta egy előadásában a fizikai állandókról: "most még nem tudjuk, hogy miért pontosan ekkora a számértékük, de mégis érezzük, hogy erre létezik valamilyen magyarázat, és ahogyan a tudomány eleget fejlődik, ezek az értékek kiszámíthatóak lesznek. Ekkor majd le tudjuk írni őket, mint 4 p és az egyenleteinkben előforduló más faktorok kombinációi."
Egész tervezett publikáció-sorozatom ezt a megsejtést igazolja, de különösen igaz ez az e fejezetben foglaltakra.
1998. március 15-én hajnalban, miközben "A világ aranymetszése" címen beharangozott cikksorozatom első részének sajtó alá rendezésén dolgoztam (s közel tíz év alatt összegyűlt jegyzeteimet rendszereztem) különös összefüggésre bukkantam, mely egyszersmind a közlésre szánt anyag egyik számomra nem kielégítő pontossággal kapott fizikai állandóját láttatta meg velem az épp (mindaddig) hiányzó egzaktsággal és kívánatos összefüggésben: a finomszerkezeti állandót. Ugyanis sokáig gondot okozott nekem, hogy a (fentebb említett) SI- és CODATA-értékek nagyon eltérőek, mert az eszmefuttatás tárgyát képező kérdés bizonyos részeinek bizonyítása épp ezen értékek pontosságának is függvénye volt.
Rádöbbentem, hogy ha a finomszerkezeti állandó (a=0,0072973) reciprok értékét (1/a=137.036036) ívmértékként (radián) fogjuk fel, s ennek a koszinuszát vesszük, egy alapvető matematikai állandó reciprokát, a természetes logaritmus (logaritmus naturalis) alapszámának (e=2,718281828) reciprok értékét kapjuk (1/e=0,367879441). A matematikának ezen a területén kevésbé jártas olvasók kedvéért megjegyzem, hogy a radián a síkszög dimenzió nélküli (=mértékegység nélküli) SI-egysége: a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög; a teljes szög/kör 2p radián (=360°), a derékszög p/2 radián (=90°).
Így felírható, hogy: a finomszerkezeti állandó (a) és a természetes logaritmus alapszáma (e) között szerves megfelelés létezik, miszerint
cos (1/a) rad = 1/e,
vagyis: cos 137,0360 rad = 0,367879441= 1/2,718281828.
A természetes logaritmus (ln) jelentőségét, fontosságát az élő és élettelen (szerves és szervetlen) világ különböző jelenségeinek tudományos leírásában nem kell különösebben bizonyítanunk. Ez már a tények birodalmába tartozik.
Fontosabb matematikai jellemzőit nem áll szándékomban itt tárgyalni, ez nem fér adott kereteinkbe most (a későbbiekben és adott esetben még visszatérünk rá!), így csak a fentiekből adódó fontosabb azonosságokat jelzem (lásd még az Európai Idő 1998/8-as számának címlapfotóját):
= 1 / cos 137,036007939215 rad,
és
cos 137,036007939215 rad = 
továbbá:
A finomszerkezeti állandónak a természetes logaritmus alapszámával harmonizált alakját (1/137,036007939215) egybevetettem a számomra elérhető legfrissebb kísérleti eredményekkel.
A mellékelt táblázat ezeket az értékeket tartalmazza (lásd e szövegrész végén!)!
Három hét alatt sikerült áttekintenem az internet útján a fontosabb adatbázisokat – a genfi székhelyű CERN-től a Stanford-i és Los Alamos-i nyilvános szakkönyvtárakig.
Bár az adatokat több forrás alapján (a szerzők publikációinak közvetlen internetes "meglátogatása" útján is) ellenőriztem, a mellékelt táblázat adatait jórészt a genfi székhelyű CERN (Európai Nukleáris Kutatóközpont) "Preprint"-adattárában megtalálható közleményekből vettem.
Az internetes hozzáférés címe (CERN Libraries Geneva): "http://alice.cern.ch/"
További hasznos címek: (több szakkönyvtár címkatalógusa, könyvtárcíme:) "http://wwwas.cern.ch/library/preprint_servers/hep_servers.html"
A táblázat adataiban több helyen az eredeti angol megnevezést használtam. A táblázat gyakorlatilag a jelenleg hitelesnek elfogadott SI- és CODATA-értéktartományban növekvő sorrendben mutatja az egyes kísérleti eredmények adatait, s mint látható: a legfrissebb kísérleti eredményekkel (Kinoshita és PTB) szinte tökéletesen egyezik a finomszerkezeti állandónak a természetes logaritmus alapszámával a fentiekben nevezett, harmonizált értéke (1/a=137.036007939215); lásd: az "e-számmal harmonikus" értéket!
A kérdésre még visszatérünk! |
