lába megállt útban az út felé

és keze útban a kéz felé –

hóóó – – szisszent magában magára

aztán egy nagyon nyílt á hagyta

volna el a száját ha még lett volna

tüdejében hanganyag s a szája

helyén száj – – – de körös-körül

csupa sosem látott dolog s tárgy

meredt egykedvűen rá – – – fák

mezők füvek földek és házak és tájak

s odébb utak – – kezek – – a kezeken

emberek – – – saját bevallásuk

szerint emberek – – – – s ő

nézte nézte nézte – – – aztán

sarkon fordult és bekopogott egy

ajtónak nevezett ajtón melyen ott

figyegett a saját névjegye – – –