csodálatos képeim vannak

– mondta a festő – – –

itt vannak az agyamban –

bennem – – – senkinek

sem voltak még ilyen

csodálatos festményei – –

– – – – – – – – –

néha csábította valami

hogy ecsetet vegyen a kezébe

s ilyenkor mindig

elszomorodott – – – – –

egyszer aztán vonat alá

tartotta kezeit – – könyökig

– – – – – – – – – –

sohasem volt szomorú többé

– – – – megkereste azokat a

helyeket ahol nagyon sok ember

szokott összegyűlni – – – és

beszélt nekik a festményeiről

– – – – – – – – –

senkinek sem lesznek ilyen

csodálatos festményei – – –

mondta gyakran és mosolygott