Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja

 


GÖRBE TÜKÖR (katasztrofális politika, bűn, sztárok stb.):

Csíki Sándor:

Béla, te haza gyöngye!

 

Mondjon akárki akármit, én úgyis hiszek a lelkek vándorlásában. A bölcs szellemiség vadonatúj testbe való vágyódásában és konkrét átköltözésében. Főleg mióta RMDSZ elnökünket alaposabban figyelgetem és hallgatgatom.
Kiváltképp, ha ilyeneket mond: "(ÖÖÖ)Azért fogadtam el a meghívást, mert ebben a körben szívesen vagyok, Deák Ferenc szellemisége számomra fontos…"
De mielőtt még valaki egy Edda koncertre gondolna, hirtelen tisztázzuk a helyzetet! Nehogy azt higgyék, hogy Markó egy polgárpukkasztó rendezvényen a "Kör közepén állok" című dalra kezdé rázogatni boglyos hajkoronáját. Vásott, lázadozó kölykökkel körülvéve. Vagy egy tiltakozó megmozduláson vett részt, amelyet az EMI szervezett.
Dehogy. Ez teljességgel kizárt. Béla abban a körben van szívesen, ahol Deák Ferenc szellemiségét éltetik. Mert ő abba vágyódik bele. S elmondása szerint, ott is a helye.
Ott, ahol az 1848-as magyar szabadságharc egyik legkiemelkedőbb hősének alakját és
munkásságát tisztelik. És emlékét ápolgatják. De ahol az RMDSZ elnöke pont annyira kakukktojás, akár egy generációs ellentéteket kiéneklő, hajrázós rockkoncerten.
Mert lássuk csak, ki is volt Deák Ferenc tulajdonképpen? S miért lett ő a haza bölcse? S milyen is az a szellemiség, amelyben az RMDSZ elnöke akkora élvezettel lubickol? Azt sugallva átvert hívei irányába, hogy ő a nagy politikus nyomában jár.
Deák életrajzában olvasható, hogy 1823-ban ügyvédi diplomát szerzett, majd 1827-től 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze volt. Ez a szellemiség automatikusan azt követeli kortárs, erdélyhoni bölcsünktől, hogy a holnapi naptól tüstént iratkozzon be a Bolyai Tudományegyetem joghallgatói szakára. A miniszterelnök-helyettesi fizetését pedig - minden gondolkodás nélkül - utalja át a dévai árvák javára.
Országgyűlési képviselő korában Deák Ferenc az ellenzék vezéreként a jobbágyság helyzetének javításáért és a szólás valamint a sajtó szabadságért küzdött. Ez a szép szellemiség szintén nagyon áthatja napjaink főbölcsét. Annyira, hogy lyukasnadrágú pedagógusaink, ha legközelebb sztrájkra fanyalodnak, személyesen fog az élükre állni és helyzetük javítása érdekében elszántan síkra szállani.
Aztán a szólás szabadságáért küzdve, a következő választási kampányára meghívja Bayer Zsoltot vezérszónoknak. Majd felkéri az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőit, hogy minden erdélyországi településen vetítsék le a Trianonról szóló filmet. Hogy később farzsebből kifizethesse majd a zsíros büntetéseket.
1841/43-ban Deák európai színvonalú büntetőtörvénykönyv-tervezetet dolgozott ki. Na, ez nehéz. De ki kell mondani. Ebben a műfajban Markó nagy elődjét is lekörözte. Ő nemcsak írt egy hasonló nagyságú életművet, de életbe is léptette immáron azt. Igaz, egyelőre csak azokkal szemben alkalmazza, akiknek nehéz a hűség. Vagy akik az egypártrendszert támadják. És többpártrendszerről álmodoznak.
Ami ellen Markó Béla ott, a Deák Ferenc klubban, ahová őt meghívták, félelmet nem ismerve fellépett. Ott, azon a rendezvényen, amelyen ő annyira szívesen körözget.
A jellembeli hasonlóságot és a bölcsességbeli ikertestvériséget vállaló Bélát figyelve, azért meg kell említenem, hogy kortárs szellemi vezérünk elődje is sokra vitte. Mert a polgári forradalom hevében a Batthyány kormány igazságügy minisztere lett.
Dicső RMDSZ elnökünk ebben is követve példaképét, szintén belekeveredett abba a szabadságharcba, amely az ő korában zajlott le. Azzal a kis árnyalatbeli különbséggel, hogy őrá a rendszerváltás nem az elnyomottak táborában talált rá.
Persze ez nem akadályozta őt abban, hogy miniszterségig vigye. Miután pártjából jól kipenderítette az 1989-es forradalom valódi magyar hősét.
Deák Ferenc, a haza bölcse 1849-ben visszavonult a politizálástól és az 1850-es évben a passzív ellenállás mintaképe lett. A hasonlóság itt is szembetűnő. Markó Béla is rég visszavonult a kőkemény politizálástól és román hős lett.
Passzívan szemléli, hogy idegen országbeli jeles személyiségek segítenek a magyar egyetem visszaállításában. Hogy fiatalok ezrei vállalják a kockázatot s a pénzbírságot azért, hogy megismertessék velünk történelmünket. S hogy olyan emberek harcolnak a területi autonómiáért, akik szinte teljesen eszköztelenül teszik ezt.
Legutóbb akkor aktiválta magát, amikor megszólta azokat a gerinces székely-magyar embereket, akik március 15-én Székely Nagygyűlést szerveznek a területi autonómia megvalósulásáért. S ezek után szájára meri venni Deák Ferenc szellemiségét.
Csak egyet felejt el. Az 1867-es kiegyezés hőse egy szabadságharc után egyezett ki az elnyomókkal. Egy olyan küzdelem után, amelynek Deák cselekvő résztvevője s egyik szellemi vezéregyénisége volt. Életét és szabadságát kockára téve nemzete érdekében.
Most viszont forog a sírjában. Hisz olyan önjelölt bölcs akarja kisajátítani a szellemét, aki nem méltó erre. Aki saját véreit gáncsolja el, szabadságjogaink kivívásáért vállalt harcukban. Aki sárba tiporja a sajtó szabadságát. Aki nyíltan elítéli a pluralizmust.
Aki kiegyezik elnyomóinkkal, mielőtt még csatáinkat megvívtuk volna. Kísértet járja be Erdélyországot. A bratyizás, az összekacsintás, a közös ülések sötét árnya.
Aminek semmi, de semmi köze nincs Deák Ferenc bölcs szellemiségéhez.

 

 

 

Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja