Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja

 


Csíki Sándor:

Mi a magyar?

Ezzel a címmel hallgattam értékes előadást nemrég Magyarhonban: Nagykovácsiban, a Budapest peremén fekvő festői településen. A Kárpát-medencei Családszervezetek és Családmozgalmak Szemináriumán.
Kárpát-medencei: magyar-határon belüli s magyar-határon kívüli családszervezeteink jeles képviselőinek komoly társaságában. Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyországból, Vajdaságból és Magyarországról érkező, igaz-magyar emberekkel körülvéve. Olyan nemzettársakkal tanakodva, akik magyarságukat nem magyarázgatják, hanem naponta vér-valóságosan megélik azt.
Kitűnően felkészült előadónk a magyar emberekre erőst jellemző vonások némelyikét konkrétan is felemlegette hallgatósága előtt. Szabadságszeretetünket vitathatatlanul előkelő helyre téve. Magyar 1956-unkat a világtörténelem egyik legbátrabb tettének nevezve. Dagadó kebellel hallgattam a szépen felépített, emelkedett gondolatmenetet.
Aztán hazatértem Erdélyországba s kipukkadtam, mint a túlságosan felfújt léggömb.
Petőfi szép sorai kínozták agyamat, lelkemet, önérzetemet:
"Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog."
Csonka országban, csonka demokráciában élünk mi mindannyian, erdélyi magyarok. S ezt "hőn szeretett" vezérünk nem is titkolja. Sőt büszkén mondja. S arca szégyenben se ég. És nem szakad be a föld se alatta. Miközben erdélyi magyar költőként is aratja a babérokat. Petőfi, ha élne, biztos miatta is pironkodna naphosszat.
Azt nyilatkozza arcpirulás nélkül, hogy pártja egységét, akár a demokrácia csonkítása árán is megtartja. Most már értem, miért mondta azt tavaly a választások előtt, hogy hiába gyűjtenek aláírásokat a Magyar Polgári Szövetség bejegyeztetéséhez. Hiszen ő már azelőtt elintézte, hogy fennmaradhasson az erdélyi magyar egypártrendszer.
Vajon mit kap cserébe ezért az aljasságért? Vajon meddig játssza még pártjával ezt a láncos kutya szerepet? Hisz a vak is láthatja, hogy ez a román hatalomnak felel meg. Mert ha nem felelne meg, az már rég változtatott volna rajta. De könnyebb egy sunyi kutyát odavetett csontokkal lábnál tartani, mint sok eb ugatását nyakra-főre hallgatni.
A Kárpát-medence minden országában "már a nap úgy ragyog", miközben "minálunk nem is hajnallik még". Kárpátalján is van alternatíva. S nemrég tudtam meg, hogy a horvátországi magyarok is választhatnak. Ezalatt nálunk Szász Jenőt zaklatják, mert az MPSZ aláírásai "nem voltak hitelesek". S behivatják őt a román ügyészségre.
A világ röheje, hogy ezek szerint Markó Bélának már rég börtönben kellene ülnie. Hisz RMDSZ kerületi-elnökségem idején rengeteg aláírást gyűjtettek vidékemen is az emberei. A kutyát se érdekelte, hogy e kézjegyek mennyire hitelesek. Százak írtak alá, akik nem voltak tagjai az RMDSZ-nek. De senki nem perelte őket. És a vezérüket.
"Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog."
Dél-Tiroban "már a nap úgy ragyog". Mert ott minden helybéli őslakos egyformán akarta a területi autonómiát. És az olaszok láncos kutyája nem árulhatta el őket. Mert hazájukban többpártrendszer van. Szabadságban élő német-ajkúakként több párt közül választhatnak. S minden bizonnyal azokra szavaznak, akik miatt nem kell pironkodni.
Minálunk is "hajnallott" volna, ha el nem árulnak bennünket azok, akik miatt Petőfi arca ma is szégyenben égne. Mert meg se várták azt, hogy elnyomóink visszavessék kérelmünket. Ok maguk akadályozták meg szolgalelkűen, hogy területi autonómiáért kiírandó népszavazásokra tanácsi határozatok születhessenek.
Aztán arra kérték a magyar parlament tagjait, feltétel nélkül szavazzák meg Románia uniós csatlakozását. Annak ellenére, hogy a román törvényhozás tagjai hallani se akarnak az erdélyi magyar önrendelkezési törekvésekről. És annak dacára, hogy sok szakavatott szerint, a belépésünk után nem lesz immár időszerű ez a mi számunkra annyira létfontosságú kérdés.
"Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!"
Bolyai Egyetemünk száz évnél jóval öregebb. Pontosabban öregebb lenne. Ha létezne. Mert nem sokkal a kiegyezés után alapították Kolozsváron. Magyar emberek, magyar időben, a magyar fiatalság számára. Hogy erdélyi magyar népünk szellemi fellegvára legyen. Ha lehetne. Ha a Kárpátok Géniusza nem olvasztotta volna be szégyenszemre.
S ha az RMDSZ betartotta volna a szavát s kilépett volna a kormányból akkor, amikor azt megígérte. Az SZKT-nak nevezett sóhivatalunk 1998 szeptemberében megfogadta ugyanis, hogy megbuktatja a kormányt. Abban az esetben, ha nem szavazzák meg a képviselőházban a magyar egyetem újra-létrehozhatásának törvénytervezetét.
Aztán a láncos kutya mégis a húsos fazék mellett maradt. Pedig az egyetemünket nem kaptuk vissza. S nemcsak maradt, hanem hízott is láthatóan. Mind nagyobb falatokat fogadva el a koncból. Mára már annyira lepaktálva, hogy el is felejti kérni a Bolyait. S kormányban maradását se kockáztatja hasonló követelések erőltetésével.
"Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok."
Mi a magyar? Nehéz ma erre válaszolni. S talán a felvetés is furcsa. Egy dolog azért mégis megvilágosodik számomra. Nem igazán magyar vonás mostanság a szabadság lángoló szeretete. És vezetőink se magyarosan viselkednek.
De ki a magyar? Kérdezhetnénk így is. Konkrétabban nekimenve a kérdésnek. Erre is van válasz.
Magyar az, aki miatt nem kell szégyenkeznem. Mert arcom nem pirul miatta.

 

 

 

Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja