Frigyesy Ágnes:

Kulturális híradó
 

Tíz éve teljesíti a nemzetegyesítés programját az Erdélyi Gyülekezet

A Magyarországon működő Erdélyi Gyülekezet tagjai lelkipásztoruk, Zalatnay István beiktatásának 10. évfordulóját ünnepelték 2005. szeptember 24-én a Reménység Szigetén, valamint a gyülekezet 10 évvel ezelőtt csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez. E kiemelkedő ünnepi eseményen Tőkés László református püspök hirdette Istennek igéjét, aki hangsúlyozta: ez a gyülekezet és annak lelkésze Németh Géza, majd Zalatnay István már ekkor teljesítették a nemzetegyesítés programját.
Mint ismeretes, a Ceausescu-rendszer egyre kegyetlenebb elnyomása elől ezrek menekültek el Romániából 1987-88-ban. A menekültek megsegítését szervezett formában Németh Géza református lelkész kezdte meg, aki a 70-es évek egyik legismertebb protestáns személyisége volt.
1990-ben előbb egy budai pincehelyiségben, majd Rákosszentmihályon összegyűlő menekültek egyházilag elkötelezett része megalapította az Erdélyi Gyülekezetet. 1995-ben elhunyt Németh Géza alapító lelkész, majd ekkor került a gyülekezet élére Zalatnay tiszteletes, aki ma már Johannita lovag és teológiai tanár egyben.
Az Erdélyi Gyülekezet minden év november 1-én Erdélyi Halottak napját tart, ahol minden Magyarországon élő erdélyi megörökítheti otthoni földben nyugvó szerettei nevét. A hívek karítatív tevékenységet is folytatnak, betegszállás működik a Reménység Szigetén, továbbá minden évben megszervezik a Németh Géza Emlékkonferenciát.
Az Erdélyi Gyülekezet szeretné otthonossá tenni a Reménység szigetét: hamarosan templom, gyülekezeti központ és kollégium építésébe kezdenek.
Az ünnepi eseményen részt vett Németh Géza fia, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

Tőkés László:
Elhamarkodott az Országgyűlés döntése

Az Országgyűlésnek nem kellett volna ilyen sietősen döntenie Románia európai uniós szerződésének témájában – fejtette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az EMNT kezdettől azon a véleményen volt, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét konkrét formában kell alkalmazni a romániai magyarság autonómiájának a vonatkozásában – mondta Tőkés, emlékeztetve arra, hogy az Európai Parlament előírta a fenti elvek alkalmazását. Az EMNT azt az álláspontot is támogatta annak idején – tette hozzá –, hogy Románia csatlakozásának előfeltétele legyen a romániai magyarság autonómiája.
Az EMNT támogatja Románia európai uniós csatlakozását – mondta Tőkés, de feltette a kérdést: miért kellett a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt ezt a kérdést szavazásra bocsátani az Országgyűlésben, miért kell e kérdésben előtte járni szinte az összes tagországnak? Tőkés „pártpolitikai háttért” vél felfedezni ebben az „erőltetett menetben”.

Magyar emlékhely születik Franciaország szívében

– Szinte Gábor festőművész falkép-sorozata II. Szilveszter pápáról,
a Szent Koronáról és Szent István királyról

Budapest: Szinte Gábor festőművész falkép-sorozata hamarosan Franciaországba kerül Saint-Simon templomába, ahol Magyarország évszázadokon át bemutatkozhat Európa egyik legszebb és leglátogatottabb helyszínén. Előtte azonban idén január végén a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében a hazai látogatók is megtekinthetik monumentális falkép-sorozatát. A „Magyar emlékhely születik Franciaország szívében – ahol egy pápa látta meg a világot” című kiállítás anyagát Szinte Gábor II. Szilveszter pápa szülőfalujában, az Aurillac melletti Saint-Simonban 2003-ban és 2004-ben a plébánia templomába falfestmény sorozatot festett. A 110 nm-es festmény-sorozatot a művész tiszteletdíj nélkül készítette, kifejezve a magyar nép tiszteletét a legnagyobb francia pápa iránt.
Mint ismeretes, II. Szilveszter pápa, az Ezredév pápája, 1000-ben koronát küldött István fejedelemnek. Ezzel Magyarországot Európa keresztény országainak sorába iktatta. A művész képein bemutatja a Magyar Szent Korona alakjait, a pápa adományát, mely ezer éven át kísérte és óvta Magyarországot.
A falkép-sorozat elkészítésének története különleges. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2001-ben, első franciaországi látogatása alkalmával megkoszorúzta II. Szilveszter pápa sírhelyét. A gesztus a francia nemzet számára nyilvánvalóvá tette a pápa és a magyar nép kapcsolatát. Ekkor kapta meg Szinte Gábor a megbízást Saint-Simon polgármesterétől, aki azóta tizenkét képet festett Szilveszter pápa életútjáról. A sorozat első képe a fiatal pásztorfiút ábrázolja, akiből később Reims püspöke, és Ravenna érseke lett. Majd II. Szilveszter pápa néven koronát küldött Szent Istvánnak. A festményeken látható István megkoronázása, valamint maga a Szent Korona.
A 12 festményből álló sorozat 2005. őszén kerül végleges helyére Saint-Simon templomába, ahol ősszel magas-szintű vendégek jelenlétében szentelik fel.
Mint ismeretes, a legenda szerint II. Szilveszter pápa a magyar küldöttek érkezése előtti éjjel álmot látott: megjelent neki Gábriel arkangyal, és arra intette a pápát, adjon koronát a másnap Pannóniából érkező küldötteknek, fejedelmük számára!
Szinte Gábor festőművész, 1928. augusztus 18-án született Angyalföldön. Apja erdélyi kisbirtokos nemesi família „sepsikőröspataki” előnévvel. Anyja, Erdélyi Vilma Csíkménaság szülötte. 1951-ben szerezte meg diplomáját. Először 1957-ben állított ki a firenzei Uffiziben, majd a Palazzo Strozzi-ban. Már a kiállításon meghívást kapott Kairóba, Milánóba és Párizsba. Ehhez azonban hontalan útlevelet kellett volna kérnie. Döntenie kellett: menedékjog vagy hazatérés. Az utóbbit választotta. A hazai fogadtatásra így emlékezik vissza: „A határon meztelenre vetkőztetve néztem, hogyan tépi össze egy ÁVH-s tiszt a Firenzei Akadémián kapott bizonyítványomat. Hazaérkeztem…”
„Szabad lélek, független gondolkodó. Ilyennek született, ilyenné formálták a körülmények, ilyenné alakította magát tudatosan is függetlenül attól, hogy mikor, milyen közegben élt és dolgozott…Emberi és művészi magatartását talán ebben a két szóban lehetne összefoglalni: nemesség és komolyság” – vélekedik róla Szíj Rezső művészettörténész. Mezei Károly a Mesterről írt kötetében (Szinte Gábor Erdélyen át Firenzéig, Kairosz Kiadó, 2004) pedig így vélekedik róla: „Makacs, büszke, székelyek utóda – nem hagyta magát földbe döngölni. Ha nem mehetett a főúton, ment az ösvényen. Az is ugyanoda vezet, csak közben talán még jobban is érzi magát az ember, mert közelebb van a természethez, és az emberekhez, akikhez szólni akar…Szinte tanár úr mindig szembe ment az éppen aktuális „korszerű divattal” és mehetett is, mert sziklaszilárd etikai és esztétikai alapokra épült művészetéről lepattantak a ködös, múló ideológiák és izmusok.”
A falfestmények Franciaországba kerülésük előtt megtekinthetők február 13-ig Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Székháza Kerengőjében. 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. MK

A szeretet szolgálatában:
55 éves a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat

– A Római Katolikus Szeretetszolgálat hazánk történelmének egyik legsötétebb pillanatában, 1950-ben jött létre, a szerzetesrendek feloszlatása után, hogy segítségére siessen az ellátás és ápolás nélkül maradt idős, beteg szerzeteseknek, apácáknak – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2005. szeptember 10-én azon a hálaadó szentmisén, melyet a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat 55. évfordulója alkalmából mutatott be Takács Nándor püspökkel együtt Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Központi Irodaházában.
Erdő Péter szentbeszédében a bajba került ember példázatáról szólt, aki mellett mindenki elmegy, nem érnek rá vele foglalkozni, csupán az irgalmas szamaritánus segít. Nem okoskodik, nem magyarázkodik, hanem cselekszik. Hisz nem elég elmélkedni a szeretetről, csak a gyakorló szeretet nemesít. Az Evangéliumban megismert szamaritánus nem egyszerűen egy ember, akiről példát kell vennünk, több annál: Jézus Krisztus képmása, aki a mennyei Atya szeretetét közvetíti számunkra. Jézus sem kérdezte: kiért halt meg? A bűnösökért vállalta halálát – mutatott rá Erdő Péter.
Az 55. évforduló alkalmából a Szeretetszolgálat vezetői és munkatársai felidézték az alakulás nehéz pillanatát, megemlékeztek elődeikről, akik – mint mondta Endrődy Zsuzsanna igazgató asszony –, a legnehezebb időkben is vállalták a feladatot és tették – ahogy lehetett – a jót.
Mint ismeretes, az egyházi iskolák államosításakor és a szerzetesrendek feloszlatásakor a szerzetesek fedél, foglalkozás, ellátás és fizetés vagy nyugdíj, ápolás nélkül maradtak. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a szerzetesrendek feloszlatásának 50. évfordulójára írt körlevelében megállapította 2000-ben: „Több, mint 600 szerzetesházat, minden berendezéssel, és értékkel együtt jogerős módon elkoboztak. Ez volt az egyetlen eset a kommunista uralom idején, amikor lakhelyükről kb. 12 000 embert törvénnyel kilakoltattak anélkül, hogy számukra lakóhelyet biztosítottak volna…Munkát nehezen találtak, mert politikai okokból nem szívesen alkalmazták őket…”
Mintegy 600 épület elvétele után kezdetben csupán 5 rendházat jelölt ki az állam az idős, beteg szerzetesek ellátására. Így alakult meg 1950-ben a bakonybéli, csákvári, gyóni, jászberényi állami fenntartású szociális otthon a nővérek számára, valamint a jánoshidai a férfi szerzetesek részére.
E kényszerhelyzet hozta létre a Római Katolikus Szeretetszolgálat intézményrendszerét. Kezdetben csupán a szerzetesek, és apácák gondozását látták el, a későbbiekben minden bajba-, és ellátásra szoruló ember testi és lelki ápolását vállalták. Ma már működik siket-pasztoráció, a vak gyermekek nevelése, fogyatékos gyermekek és szüleik lelki gondozása, a hallás-sérültek, és alkoholisták mentő-szolgálata…
A Szeretetszolgálat munkatársai naponta megtapasztalják XXIII. János pápa gondolatának igazát: „Gondoskodni másokról – betegekről, elhagyottakról, öregekről és szenvedőkről – ez teszi az egyházat Anya-szentegyházzá…”
E nemes munka egykori- és mai vezetői álljanak példaként előttünk: Szabó Erna és Zalán Katalin M. Luciána szatmári irgalmas nővérek, Szörényi Gábor jezsuita-, és Virányi Ottó piarista atya, valamint Endrődy Zsuzsanna, a jelenlegi Szeretetszolgálat vezetője.

.