Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja

 


 

Korábbi lapszámok kiemelt anyagai: 2006/05

 
Az Európai Idő független nemzeti hírmagazin
2006/05-ös lapszám —2006. március 4.–március 13.

Az Európai Idő 2006 febr. 27. és márc. 3. között piacra került 2006/05-ös lapszámából

 

Fontosabb anyagok:
* Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja
* Csiby Károly: Lesz-e székely feltámadás? – 1. rész – Avagy: Magyarországot (de először Székelyföldet) meg kell menteni
* (Horváth Alpár): A siri és a mankurt – Avagy: mankurt lett-e a székely?
* A székelyek eredetének ősi bizonyítékai – Dr. Detre Csaba: HUN SZAVAK, SZÖVEGEK magyar fonetikus átírásban, örmény (I) ill. görög (K) szövegek alapján – Részlet egy kiadásra váró könyvből – (1. rész)
* Székelyek! Vegyünk példát azokról, akik példát vettek egykoron rólunk!!! – 4.: Az angol-ír konfliktus
* (Oláh János József – fuggetlenseg.hu): Radikális változások Lengyelországban! – Interjú Jerzy Robert Nowak professzorral
* Csiby Károly: DÁVÁJ KNYIGÁ!
* Csíki Sándor: Kakukktojások közé keveredve
* Csíki Sándor: Zászlót gyalázó idegenszívűek
* Gyímesi Szilárd (Csíki Sándor): Hontalanított Zsolti
* Gyímesi Szilárd (Csíki Sándor): Lázár bá
* Prof. Dr. Bokor Imre: Nyílt levél Őexcellenciájának, ... Tony Blair Úrnak
* Memento. Az árulók fellegvárai - 3. rész: Győr-Sopron-Moson megye
* Rózsadombi folklór és Holokauszt-rigmusok – dán minták alapján
* MEGJELENT... - Megrendelhető a kiadó címén! -
• Havi Magyar Kalendároim - 2006 márciusi szám
• Európai Idő SKANDI - 2006 márciusi szám
• Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei – 2. kötet

 

Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja
(...) Vajon tényleg tudatában van-e a székely nemzet, hogy: történelmet ír, illetve: történelmet írhat??? Amiként a koszovói albánok is történelmet írnak ezekben a napokban – ugyanabba a történelemkönyvbe! Az alább következő – interneten talált – Székelyek 12 pontja olvastán eltöpreng az ember, hogy tényleg… „Mit kíván a Székely Nemzet”? Szabadságot vagy annak halovány árnyékát?
A 2006. március 15-ei székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés lehetséges Kiáltványa
Mit kíván a Székely Nemzet?
>>> A teljes írás


Csiby Károly: Lesz-e székely feltámadás? – 1. rész – Avagy: Magyarországot (de először Székelyföldet) meg kell menteni
Drága székely testvéreim!
A címben szereplő kérdést szeretném felkiáltó, de legalább kijelentő mondatként ideírni. A kérdőjel azonban jogos – és fájdalmas. Mert minden azon múlik most, hogy a 2006. március 15-ére Székelyudvarhelyre összehívott ún. „Székely Nagygyűlés” mit is akar valójában.
Pontosabban: az azt összehívók – a Székely Nemzeti Tanács és Szász Jenő polgármester, mint házigazda – mit akarnak, mit mernek akarni.
Minderről ezidáig nagyon kevés hír jelent meg. És az is csak a napokban, alig több mint két héttel az esemény előtt. Normális esetben ilyenkor már tele kellene tömni az erdélyi, magyarországi és nemzetközi médiát hírekkel, előzetesekkel, felhívásokkal, és a székely településeken már mindenütt ott kellene lenniük kiragasztva a Nagy Eseményen való részvételre felhívó plakátoknak. Nem beszélve arról, hogy szervezni kellene a „képviseleti székelyek” Székelyudvarhelyre való utaztatását. Ennek sajnos semmi jele.!
>>> A teljes írás
  (Horváth Alpár): A siri és a mankurt – Avagy: mankurt lett-e a székely?
„A mankurt nem tudta, ki ő, milyen törzsből-nemzetségből való, nem tudta a nevét, nem emlékezett gyerekkorára, apjára, anyjára
– egyszóval nem ismerte fel magában az emberi lényt… A mankurt, akár a kutya, csak a gazdáit ismerte…
(Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)“
>>> A teljes írás

A székelyek eredetének ősi bizonyítékai – Dr. Detre Csaba: HUN SZAVAK, SZÖVEGEK magyar fonetikus átírásban, örmény (I) ill. görög (K) szövegek alapján – Részlet egy kiadásra váró könyvből – (1. rész)
Talán a magyar őstörténetkutatás legjelentősebb dokumentumaiba tekinthet bele az Olvasó az alábbiakban három részben ismertetendő hun-magyar nyelvi anyag által.
A magyar nyelv- és történettudomány idegen érdekek és elvárások szerinti másfél évszázados vesszőfutása után kerülhet most a magyar olvasó és a tudósvilág elé azoknak a kéziratoknak a kincse, amelyek létéről másfél évszázaddal ezelőtt is tudtak némelyek, de folyamatosan, tudatosan – akadémikusan – agyonhallgattak!
Az alábbi hun nyelvi anyag először a www.kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html c. honlapon jelent meg Detre Csaba „passzív kiszivárogtatásának” köszönhetően, majd internetes fórumokon is feltűnt (pl. Gondola), aztán a Turán c. folyóirat 2004. március - áprilisi számában jelent meg nyomtatásban; újabb kiadása volt a Bérczi Szaniszló és Detre Csaba által közösen megjelentetett A hunok művészete című képes kifestőkönyvben, újabban pedig a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Társaság kiadásában látott napvilágot 2005-ben – a Kőrösi Csoma Sándor és Kelet népei című tanulmánykötetben.
A hun-magyar nyelvi anyagból feltáruló világnak már első rátekintésre is olyan szembeötlő és messzire vezető tanulságai vannak, mint pl. a "sumér őshaza" jelentésre utalóak:
• Mezopotámia: Isurrukh
• mezopotámiai: isurrukhi
• dédapa, ősapa: ise
• állam: urrukh
• Nyugati Birodalom: Nisurrukh
• Római birodalom: Rimurrukh
Arról nem is beszélve, hogy a szójegyzékből minden nyelvészeti hókuszpókusz nélkül szembetűnik az 1000 évvel az eddig ismert nyelvemlékeink előtti magyar nyelv a maga teljes díszében!
Mindeközben pedig a Magyar Akadémia úgy hallgat, mintha némelyek a saját halálos ítéletüket kellene hogy megírják, ha erről véleményt formálnának – ami valószínűleg szakmai értelemben közel jár a valósághoz..
>>> A teljes írás

Székelyek! Vegyünk példát azokról, akik példát vettek egykoron rólunk!!! – 4.: Az angol-ír konfliktus
Az északír probléma rendezésében áttörő jelentőségű Downing Street-i nyilatkozatot hosszú és fáradságos munka előzte meg. Talán a legfontosabb lépés e sokáig végtelennek tűnő úton - az IRA-val való titkos egyeztetéseken és a nemzetközi diplomácia egyre erőteljesebb nyomásán kívül - az volt, amikor Nagy-Britannia végre elismerte: a belfasti katolikusokra jelentős befolyással bíró ír anyaország segítsége nélkül lehetetlen rendet teremteni a „zöld sziget” északi csücskében.
>>> A teljes írás

(Oláh János József – fuggetlenseg.hu): Radikális változások Lengyelországban! – Interjú Jerzy Robert Nowak professzorral
Jerzy Robert Nowak történész professzor, egyetemi tanár, a katolikus Mária Rádió munkatársa. Több mint húsz könyve jelent meg számos nyelvre lefordítva.
– Mostanában kevés hír jön át a magyar médiában arról, mi is történik Lengyelországban, ahol egy radikális jobboldali erő, a Jog és Igazságosság Pártja megnyerte a választást, és megvalósítja programját. Mi történik most Lengyelországban, milyen a közhangulat?
Lengyelországban nagyon sok ember örül annak, hogy győzött a jobboldali nemzeti párt, amelynek vezetője Jaroslaw Kaczynski. Ez a párt régóta ismert arról, hogy következetesen védi a hazafiságot, az egyházat és a keresztény értékeket. Most kormányon próbálja pótolni az elszalasztott lehetőségeket, amit elveszítettünk 16 év alatt. Reményt ad az igazi változásra váró embereknek Lengyelországban. Túl hosszú időn át, 1989 óta uralkodtak nálunk a posztkommunisták vagy a nemzetellenes liberálisok. Sok időt vesztettünk. Az új kormány azért dolgozik, hogy Lengyelországban végre megvalósuljanak az igazi változások. A valóban demokratikus társadalom jegyében. Mondhatjuk azt, hogy nagyon rossz volt a gazdaságpolitikánk ezen évek alatt, túl hosszú ideig uralkodtak a lengyel gazdaságban a posztkommunista nómenklatúra tagjai, akik a nemzeti érdek ellen tevékenykedtek. Országunk az EU-n belül sem védte meg saját érdekeit.
>>> A teljes írás

Csiby Károly: DÁVÁJ KNYIGÁ!
Nem tudni, hogy 1945-ben, a háború végén a katonaruhába bújtatott „szakemberekből” álló szovjet „különleges egység” parancsnoka milyen szavakkal nyittatta ki a Magyar Nemzeti Bank páncéltermét, ahol – egyebek mellett – a Sárospataki Református Kollégium híres könyvtárának legértékesebb könyveit tárolták, remélve, hogy így biztonságban lesznek a háború veszedelmeitől. De akár mondhatták volna ezt is – a pesti akasztófahumor által „davajgitárnak” elkeresztelt dobtáras géppisztollyal hadonászó, „zabráló” katonák „dáváj gyéngi, dáváj csász”, akkoriban sokfele és sokszor elhangzó parancsszavának mintájára.
A „felszabadítók” nem vaktában „dolgoztak”. Egy Grabar nevű orosz festő, művészettörténész volt az, aki, Sztalin megbízására, még idejében listát állított össze arról, hogy a megszállt országok magángyűjteményeiből, bankjaiból, múzeumaiból mit kellene Oroszországba vinni. És vittek is mindent. Azokat a műtárgyakat is, amelyekről ismert, hogy ott vannak a volt Szovjetunióban, Moszkvában, a Puskin Múzeumban, vagy legtöbbje a Grabar Intézetben, ami nem más, mint a dicstelen szerepű művészről elnevezett központi restaurátor műhely. A szakértő elvtársak tehát külön e célra készített lista alapján válogatták ki a legértékesebb ősnyomtatványokat az 1938 óta ott őrzött könyvek közül, és felcsomagolták őket a kelet felé tartó, rablott holmit szállító végeláthatatlan teherautókonvojok és tehervonatok egyikére.
>>> A teljes írás

Csíki Sándor: Kakukktojások közé keveredve
A gulyás székely, a bikavér egri, a beszélgetés erdélyhoni. S szerintem magas röptű. Épp a Sándorok közül a legismertebb ad elő. Hangja kellemesen zsong és az erdélyi magyar tévézők madár-látta füleit ismerősen birizgálja. Közel harmincöt esztendeje.
Meséli, hogy a "gengszterváltás" után a semmiből, az ő kezdeményezésére létrejött a kolozsvári televízió. Amelynek mai napig van magyar adása. És amelynek ő hűséges munkatársa volt egészen addig, ameddig nyugdíjba ment. Most csak bedolgoz.
Gondolt egy nagyot és noszogatni kezdte az erdélyi magyar tévé létrehozását is. Meg is alakult egy kuratórium, amelynek ő is tagja lett. Szemszúrásból. A politikai hatalom ugyanis őt, mint a társaság egyetlen vérbeli szakemberét, nem mellőzhette.
>>> A teljes írás
 

  Csíki Sándor: Zászlót gyalázó idegenszívűek
Zoltán lelkében hordozta a magyar zászlót. Már kicsi gyermekkora óta. Amikor aztán valahára bátran kitűzhette, valaki hitványul meggyalázta azt.
Magyar édesapja keveset élt velük. Egy másik faluban lakott és tudomást sem vett Zoltánról, elsőszülött fiáról. Aki azért szépen nődögélt és virágzott édesanyja oldalán. Román mostohaapja eleinte neki "udvarolt". Őt halmozta el szeretetével, hogy majd rajta keresztül a székely-magyar menyecske kegyeit is elnyerhesse.
Soha nem mutatott gyűlöletet magyarjai irányába. Tehetsége szerint próbált magyar nyelven beszélni és odafigyelni családjára. Zoltánt mégse tudta igazi apaként szeretni és dédelgetni. Aztán a kommunista rendszer szétesése után bennfentes lett az ortodox pópánál. Innentől kezdve több nézeteltérése lett családjával. El is űzte őket.
>>> A teljes írás

Gyímesi Szilárd (Csíki Sándor): Hontalanított Zsolti
Bitangba született. Marosvásárhelyen látta meg a napvilágot. A szülészeten. Akárcsak a legtöbb - székely-magyar szülőktől származó - Nyárád melléki kicsi gyermek.
Nem-várt gyermekélete kész regény. Pedig jövő évben lesz csak tizennyolc éves. De az - amin ő keresztülment - máris egy csepp történelem. Keserűséggel vésve.
Ócska sapkáját gyűrögeti kérges markában, miközben mesélgeti a vele történteket. S az egész fura históriát úgy adja elő, mintha nem is vele történt volna az.
Leghamarabb az édesapjától maradt el. Aki egyetlen percig se lakott vele és a véletlen teherbe esett édesanyjával. Aki kicsit tovább tartózkodott fia mellett.
>>> A teljes írás


Gyímesi Szilárd (Csíki Sándor): Lázár bá
Lázár bá` szeme úgy jár, mint az asztal fiókja. Ennél már csak az esze mozgékonyabb. Csak néz kifelé szeme gödréből, és mondja a magáét. Meg-megmoccanó szempillája az egyedüli árulkodó jele annak, hogy talán mégse mond mindig igazat.
Bezzeg szürkén lesimuló bajsza meg se rezzen. Azért egy kicsiny mosoly mintha elé-elé bújna faképe alól néha. Hogy odasúgja az őt hallgatónak. "Ne félj, barátom, Lázár bácsi nem harap." Csak szereti, hogyha türelmesen meghallgatják azt, amit épp mond.
Utána aztán meg lehet rostálni. Hiszen van amit. Nyolcan esztendő alatt azért történik egy-két érdekes dolog az emberrel. Hallgasd meg, aztán válogass magadnak belőle!
>>> A teljes írás


Prof. Dr. Bokor Imre: Nyílt levél Őexcellenciájának, ... Tony Blair Úrnak
„Tisztelt Excellenciás Úr!
Megköszönve – személyes látogatásával – igazolt, hazánk iránti megkülönböztetett(!) figyelmét, engedje meg, hogy csatlakozzam az Önhöz címzett internetes észrevételezők sokaságához, az általam hézagosnak tetsző (tűnő) – helyi ismeretei kiegészítése céljából.
Véleményem szerint, nem volt kifejezetten szerencsés és időszerű a magyarországi vizitjének időpontja, mivel egyes „rosszindulatú” személyekben azt a benyomást keltette egy „kitüntetett” párt rendezvényén való részvételével, mintha Ön a választások kimenetelét kívánná befolyásolni, sőt akadtak olyanok is, akik belügyeinkbe való beavatkozásként „értékelték” ezt a „tettét”.
A magam részéről fel sem tételezem ez irányú szándékát, inkább a „rámenős” meghívói iránti „gentlemansága” megnyilvánulásának tulajdonítom a meglepően alapos felkészülést igazoló - korteskedését.“
>>> A teljes írás


Memento. Az árulók fellegvárai - 3. rész: Győr-Sopron-Moson megye
Vasban 11,16 %-kal győzött az „igen”. A legdicsőségesebb eredményt országos viszonylatban is Felsőmarác (94 igen, 8 nem) és Szaknyér (94 igen, 6 nem) faluközössége érte el. Megérdemelnék, hogy e testvéri szeretetért a határon túli magyar politikusok nyíltan is kifejezzék nekik köszönetüket! Megdöbbentő azonban, hogy az ország nyugati csücskében lévő öt vend falu milyen egyöntetűen szavazott „nem”-mel. Megtudtam, még véletlenül sem etnikai alapja van ennek. Azokban a falvakban előszeretettel vásároltak házat erdélyi áttelepültek, kik nem illeszkedtek be alázattal új lakóhelyük közösségébe. Ausztriába járnak át dolgozni, ami nem baj természetesen, de lenézik az itt élő őslakosokat. A vendek emiatt kevélynek érzik őket, s velük azonosították a határon túliak mindegyikét! Lám, ilyen leegyszerűsített egy helyi közszellem ítélete. Vegyük mindehhez még hozzá, hogy egykori határsávi településekről lévén szó, évtizedeken át mind külföldtől, mind belföldtől elzárta őket a pártállami hatalom, szenvedtek eleget. Nem a pesti demagógia mondatta ki tehát velük a „nem”-et, hanem a rossz tapasztalat. Nehéz utánajárni, de bizonyára még más településeken is előfordulhat ilyen színezet a „nem”-ekben.
>>> A teljes írás


Rózsadombi folklór és Holokauszt-rigmusok – dán minták alapján
„Ellopták a komcsik
kulcsostul a kasszát,
a Gyurcsány gyereket
ezér' felakasszák...“
>>> A teljes írás

 

 

---> TOVÁBBI LAPSZÁMOK --->

Az Európai Idő honlapja
Az Európai Idő honlapja